la Balassi Bálint(1554 – 1594) [irodalom] - Érettségi vizsga tételek gyűjteménye
Friss tételek

2007. okt. 16.

Balassi Bálint(1554 – 1594) [irodalom]

Balassi Bálint(1554 – 1594)

A reneszánsz

- újjászületés (ókori görög-római művészetek); kultúrtörténeti korszak és korstílus

- Észak-Itália városállamaiban és a Németalföldön alakult ki

- Firenze, Genova, Padova, Milano, Velence – kereskedelem révén gazdagság

- a korstílus hordozója a feltörekvő polgárság, pl. a Mediciek

Jellemzői

- világiasodó kultúra a vallás fennmaradása mellett

- humanizmus: emberközpontúság, a reneszánsz polgárok világi ideológiája

- klasszikus műveltség és tudós magatartás

- emberi élet célja: a boldogság megtalálása, az élet örömeinek kihasználása

- megnő az egyéniség szerepe, fontos a halál után is fennmaradó hírnév

- reformáció: vallási mozgalom, célja a vallás megújítása

- fontos a biblia nemzeti nyelvekre való lefordítása

- a kor jellemző embere a polihisztor, pl. Leonardo

- magyar reneszánsz az 1400-as években éli virágkorát, központja Mátyás udvara

Balassi Bálint életútja

- Zólyom várában született, apja zabolátlan természetű arisztokrata földesúr

- kitűnő nevelés: egy ideig Bornemissza Pétertől, majd 1565-től Nürnbergben

- 1569 apját letartóztatják, Lengyelországba menekülnek, itt írja első művét

- Beteg lelkeknek való füves kertecske – németből fordítva

- 1575 apja Báthori István erdélyi fejedelem elleni hadjáratba küldi

- fogságba esik, de jól bánnak vele, ezért ott marad (művelt udvar)

- hazatértekor apja már meghalt, zilált anyagi ügyeket, pöröket hagyva maga után

- 1578 megismeri Losonczy Annát, Ugnád Kristóf feleségét, szerelmük 6 évig tart

- zűrzavaros ügyek

- hadnagy Egerben, majd Érsekújváron – mindenhonnan elbocsátják

- anyagi gondok – érdekházasság unokatestvérével (Dobó Krisztina) – botrány

- szerelmi remények az immár özvegy Losonczy Anna iránt

- 1589 Lengyelországba bujdosik

- Wesselényi Ferencnél vendégeskedik Dembnóban, birtokot kap

- Célia-szerelem (valószínűleg Wesselényiné Szárkándi Anna)

- 2 évvel később visszatér, majd 1593-ban részt vesz a „hosszú háborúban”

- 1594-ben Esztergom ostromakor megsebesül, majd meghal

- utolsó szavai: „Te katonád voltam, Isten!”

Költészetének általános jellemzői

- tudós költő, poeta doctus

- az első magyar nyelven megszólaló költőnk

- verseit egy-egy ismert dallamra írja

- ütemhangsúlyos és rímes verselés, Balassi-strófa (pl. Egy katonaének)

- 3×3-mas felépítés, 19-es szótagszámú sorok, belső rímek alkalmazása

Szerelmes versek

- 1589-ben új műfaj Magyarországon: reneszánsz szerelmi komédia

- új felfogás a szerelemről: sok jónak lehet a forrása

- fiatalkori udvarló költemények Petrarca mintájára

- utolsó Júlia-versek (1588) után műveit a Daloskönyvben foglalja össze

Hogy Júliára talála, így köszöne neki

- véletlen találkozás leírása, ujjongó bókok halmaza

- 2-4. áradó metaforasor több területet is felölel

- lelki élet, főúri élet, női test, természet (virágok) értékei

- költői eszközök: fokozás, túlzás, ismétlés

- 6. nézőpontváltás, jellegzetes lovagi helyzet ábrázolása

- lovag és úrnő között végtelen a távolság, Júlia csak mosolyog

- szókincs: trubadúr stílus (bús szívem) + magyar népköltészet (vidám, szerelem)

- forma: 4/4-es, hangsúlyos verselés belső rímekkel

A vitézi élet versei

Egy katonaének

- Lengyelországba bujdosásakor íródott visszaemlékezés – csak a jó dolgokra

- vitézi ének és tudós reneszánsz költészet összekapcsolása

- hármas szám különleges szerepe

- hárompillérű kompozíció a szentháromságra utal (1, 5, 9. versszakok)

- háromsoros versszakok, a sorok is három részre vannak osztva

- első pillér: szónoki kérdés, majd a tétel (a végeknél nincs szebb) bizonyítása

- a vitézi élet gondtalansága jelenik meg a következő két szakaszban

- második pillér: katonaéletet eszményi rangra emeli, erkölcsi nagyságát hirdeti

- utána már más, magasztosabb színben tűnnek fel az önfeláldozó vitézek

- lezárás: a két képsorozat összefoglalása, ódai jellegű dicsőítés

Istenes versek

- középpontjukban legtöbbször a bűnbánat áll, elődjének Villon tekinthető

- legjelentősebb istenes versek mögött valódi lelki konfliktusok állnak

Adj már csendességet…

- újszerű, ószövetségi jellegű viszony az istennel

- belső ellentétektől feszülő, izgatott vers

- formában is megjelenik: Balassi-versszak

- tömörített strófa, felszólító módú igék kiemelése

- három szerkezeti egység (gyakori Balassinál), a két szélső keretet alkot

- 1-2: könyörgés, 3-6: érvelés, 7-8: könyörgés

- érvelési szakaszban vita Istennel és önmagával is (belső vita)

- lezárás: harmónia keresése, tiltakozás a való világ értelmetlensége ellen

írta: Somogyi Tamás

Share this:

 
Copyright © 2007- Érettségi vizsga tételek gyűjteménye. Designed by OddThemes | Distributed By Gooyaabi Templates